A rendbe 1917. augusztus 6-án lépett be. Ünnepélyes fogadalmat tett 1922. szeptember 10-én. Pappá szentelték 1924. június 29-én. 1947-ben kilépett a rendből, megnősült. Felesége Anna Edith Olsen volt. Munkássága a kromoszómakutatás, örökléstan és rákkutatás területén vált jelentőssé; 1937-ben a Royal Society of Edinburgh tagjává választották, későbbi kutatásait pedig a daganatsejtek kromoszóma-rendellenességeinek korai felismerése miatt ma is említik a rákkutatás történetében.
Halála után testét Chilterns Crematorium-ban elhamvasztották, Amersham, Angliában.

Faj és haj. Egy. doktori értek. Koller K. Pius néven. (Bp., 1926) Degenerációs és involúciós sejttípusok szövetkultúrákban. – Szövettenyésztés az Emys orbicularis szívének sinus venosusából. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának Munkái, 1928) Az örökléstan alkalmazásának néhány eredménye. (Természettudományi Közlöny, 1930); Örökléstani vizsgálatok a Drosophila obscura két rasszán. – Az inhibitor faktorok és a Morgan-faktor hypothesise. – Positio-eltolódások, duplicatio és „analog” gének hatása a Drosophila melanogaster bar locusában. Koller K. Pius néven. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának Munkái, 1931); A szellemi tulajdonságok öröklődése. (Pannonhalmi Szemle, 1931); A Drosophila obscura Pointed allelomorph mutációja s módosító faktorai. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet munkái, 1932); Az ivarkromoszómák két típusai. (Búvár, 1937) A Palomar-csillagvizsgáló. – Expedíció a halál völgyébe. (Búvár, 1938) Két Apodemus-faj ivarkromoszómáinak differenciálódása. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939) Kromoszómák és gének. Az öröklődés biológiai alapjai. Koller, Peo Charles néven. Ford. Eckhardt Sándorné. 8 táblával. (Bp., 1971)